Infrastrukturális fejlesztések

Az Európa Kulturális Fővárosa program infrastruktúra-fejlesztésének középpontjában a kulturális és közösségi programokat kiszolgáló fejlesztések állnak, melyek elsősorban a város és a régió meglévő, használaton kívüli, illetve alulhasznosított épített örökségének és közterületeinek újjáélesztésére és újra értelmezésére irányulnak.

A vizsgálatok és az erre épülő javaslatok középpontjában a település, annak közössége és a működését érintő problémák megoldása áll, segítségül hívva a kulturális programsorozat lehetőségeit.

 

Célunk, hogy a felvetett problémákra minden esetben válaszokat tudjunk megfogalmazni.

Legnagyobb kihívás számunkra, hogy a tervezés, és a megvalósítás eredményeképpen 2023-ban zavartalanul  megrendezhetőek legyenek az Európa Kulturális Főváros rendezvényei.

 

Készülve a programsorozat látogatóforgalmára, javaslatokat dolgozunk ki a régió és Veszprém infrastruktúra hálózatának – útjainak, közterületeinek, közmű struktúrájának – fejlesztésére, a meglévő problémák számainak csökkentésére.

 

A meglévő és értékes épületállomány, városszerkezet, utcahálózat és településszerkezet a város és a régió identitását hordozza.

 

A programsorozat eseményei által történő újjáélesztésük kapcsolatot teremt múlt és jelen között, lehetőséget biztosítva hosszútávú jövőképük kialakítására hasznosításuk által.

 

A tervezett felújítási elképzelések minden elemére igaz, hogy a fenntarthatóság és a hosszú távon gazdaságos üzemeltethetőség által megkövetelt feltételrendszer szerint kerülnek kialakításra. A program alapvető célja, hogy a meglévő épületek felújításával létrehozott értékek önfenntartóak legyenek, hosszú távú üzemeltetésük ne terhelje a települések költségvetési forrásait.

A vár Veszprém legrégebbi, legértékesebb történeti városrésze. Jellegéből adódóan azonban a magaslaton elhelyezkedő terület nehezen megközelíthető. Gépkocsival csak a Vár utcán keresztül érhető el, míg gyalogosan két irányból, meredek kaptatókon és lépcsőkön lehet feljutni, amely így viszonylag körülményes és időigényes. A Vár utca bazalt kockaköves burkolata nem gyalogos- és kerékpárosbarát, valamint babakocsival is igazi kihívást jelent a megközelítése. Az utcában, mindkét irányban erős a gépjárműforgalom, melyet a helyenként 4 méterre beszűkülő térfalak tovább nehezítenek. A Szentháromság téren állandó jelleggel egyidőben van jelen a gépjármű tárolás, mint funkció és esztétikai élmény. A vár a vallási élet fontos központja mellett intézményi központ és munkahely is. Az ingatlanok három tulajdonoshoz tartoznak: a Veszprémi Főegyházmegye, a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Magyar Állam. A vár, mint egy egység abban az esetben tud jól működni, ha a részek egymáshoz illesztése közös akarat mentén történik, így a tulajdonosok együtt gondolkodva jól működő városrésszé tudják alakítani a várhegyet. A vár kedvelt városi kirándulóhely, kulturális intézményei közkedveltek. A sikeres épületmegújítások, mint a Dubniczay-palota (Vár utca 29.), a Bíró-Giczey-ház (Vár utca 31.) jó példaként szolgálhatnak a jelenleg alulhasznosított épületek, mint a Körmendy-ház (Vár utca 39.), a Nagyszeminárium (Vár utca 20.) és a jelenleg sajnos teljesen használaton kívül álló épületek számára is, mint a volt piarista gimnázium (Vár utca 10.) és a Várkert (Vár utca 17.). A Körmendy-ház és a Nagyszeminárium a Magyar Állam tulajdonában és a Pannon Egyetem vagyonkezelésben van, oktatási központ mellett kollégiumi szállás funkciót is magukban foglalnak. A Vár utca 10. szám alatti volt piarista gimnázium épülete üresen áll. Az épület országosan védett műemlék, oktatási épület, terei szintjei évszázadokon át oktatási célokat szolgáltak. A tulajdonos Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata. A Vár utca 17. szám alatti üres épület a Simoga-ház melléképületeként épült, országosan védett műemlék, Veszprém Megyei Jogú Város tulajdonában áll. A vár területéről kilépve, de még szorosan a várfalhoz illeszkedő két, az önkormányzat tulajdonában álló terület a nyugati oldalon a Ruttner-ház (Jókai Mór utca 8.), a keleti oldalon a volt piarista gimnázium tornaterme és a hozzá tartozó ingatlan szintén keresik funkciójukat.