Infrastruktúra

Az Európa Kulturális Fővárosa program infrastruktúra-fejlesztésének középpontjában a kulturális és közösségi programokat kiszolgáló fejlesztések állnak, melyek elsősorban a város és a régió meglévő, használaton kívüli, illetve alulhasznosított épített örökségének és közterületeinek újjáélesztésére és újra értelmezésére irányulnak.

A vizsgálatok és az erre épülő javaslatok középpontjában a település, annak közössége és a működését érintő problémák megoldása áll, segítségül hívva a kulturális programsorozat lehetőségeit.

Célunk, hogy a felvetett problémákra minden esetben válaszokat tudjunk megfogalmazni. Legnagyobb kihívás számunkra, hogy a tervezés, és a megvalósítás eredményeképpen 2023-ban zavartalanul megrendezhetőek legyenek az Európa  Kulturális Főváros rendezvényei.

Készülve a programsorozat látogatóforgalmára, javaslatokat dolgozunk ki a régió és Veszprém infrastruktúra hálózatának – útjainak, közterületeinek, közmű struktúrájának – fejlesztésére, a meglévő problémák számainak csökkentésére.

A meglévő és értékes épületállomány, városszerkezet, utcahálózat és településszerkezet a város és a régió identitását hordozza.

A programsorozat eseményei által történő újjáélesztésük kapcsolatot teremt múlt és jelen között, lehetőséget biztosítva hosszútávú jövőképük kialakítására hasznosításuk által.

A tervezett felújítási elképzelések minden elemére igaz, hogy a fenntarthatóság és a hosszú távon gazdaságos üzemeltethetőség által megkövetelt feltételrendszer szerint kerülnek kialakításra. A program alapvető célja, hogy a meglévő épületek felújításával létrehozott értékek önfenntartóak legyenek, hosszú távú üzemeltetésük ne terhelje a települések költségvetési forrásait.

A vár Veszprém legrégebbi, legértékesebb történeti városrésze. Jellegéből adódóan azonban a magaslaton elhelyezkedő terület nehezen megközelíthető. Gépkocsival csak a Vár utcán keresztül érhető el, míg gyalogosan két irányból, meredek kaptatókon és lépcsőkön lehet feljutni, amely így viszonylag körülményes és időigényes. A Vár utca bazalt kockaköves burkolata nem gyalogos- és kerékpárosbarát, valamint babakocsival is igazi kihívást jelent a megközelítése.

A vár a vallási élet fontos központja mellett intézményi központ és munkahely is, ráadásul közkedvelt kirándulóhely és kulturális intézmények is működnek itt.

A sikeres épületmegújítások, mint a Dubniczay-palota (Vár utca 29.), a Bíró-Giczey-ház (Vár utca 31.) jó példaként szolgálhatnak a jelenleg alulhasznosított épületek, mint a Körmendy-ház (Vár utca 39.), a Nagyszeminárium (Vár utca 20.) és a jelenleg sajnos teljesen használaton kívül álló épületek számára is, mint a volt piarista gimnázium (Vár utca 10.) és a Várkert (Vár utca 17.). A vár területéről kilépve, de még szorosan a várfalhoz illeszkedő két, az önkormányzat tulajdonában álló terület a nyugati oldalon a Ruttner-ház (Jókai Mór utca 8.), a keleti oldalon a volt piarista gimnázium tornaterme és a hozzá tartozó ingatlan szintén keresik funkciójukat.

A város 2014-ben Veszprém kulturális negyedét, a Petőfi Színház, az Eötvös Károly Megyei könyvtár, a Laczkó Dezső Múzeum, a Hangvilla, a Csermák Antal Zeneiskola és a Pannon Egyetem területében és közterületi rendszerében határozta meg. Az itt elfekvő Püspök kert, az Erzsébet liget és Erzsébet sétány Veszprém belvárosi helyzetében egy összefüggő 4 ha nagyságú, intenzív, parkosított zöldfelületi területet jelent. Az egykori Szent Miklós -szeg területét a meglévő kulturális, oktatási és zenei központok Veszprém egyik alközpontjává teszik.

Az önkormányzat a városszövet megújítására, pontszerű beavatkozásokat tervez megvalósítani. Jelenleg folyamatban van a Petőfi Színház rekonstrukciójának tervezése és a Csermák Antal Zeneiskola sikeres külső megújítását követően sor kerül a teljes belső felújításra és bővítésre is.

A Medgyaszay István által tervezett Laczkó Dezső Múzeum épületének felújítása és az Erzsébet-liget zöldfelületi rendszerének megújítása tervezetten 2023-ra, az Európa Kulturális Fővárosa cím viselésének évére valósul meg.

A kulturális negyed déli területhatárán áll még a volt Heim Pál Gyermekkórház épülete is. A központi épületet Ybl Miklós és unokaöccse, Ybl Lajos tervei szerint építette meg Csomay Kálmán veszprémi építőmester. A kórház épülete védett épület, Veszprém épített örökségének jelentős emléke, mely évek óta kihasználatlanul áll és szintén felújításra vár.

Az 1960-as évek második felében a Lakóterv Márton István vezette stúdiójában készültek a Felszabadulás úti lakótelep tervei. A tervek a város lakásállományának bővítését tűzték ki célul új, többszintes, előregyártott technológiával készülő, a kor igényeinek megfelelő, modern lakások építésével. A lakótelep központi elemét négy, a belvárosban megépült 20 emeletes mintájára készülő toronyház jelentette volna, melyek finanszírozását nem tudták megoldani, így ezek a tervezőasztalon maradtak. Az építkezés – jellemzően 8-10 emeletes magasházak – 1971-ben vette kezdetét és volumenét tekintve az ország legnagyobb lakóterületi fejlesztései közé tartozott. 1975-től már a veszprémi házgyárban készített elemeket használták a lakótelep második és harmadik ütemének építésekor. 

Ma a lakótelepen él Veszprém jelenlegi lakosságának az egyharmada.

A lakótelep köz- és zöld-felületi rendszere folyamatos megújításon és fejlesztésen ment keresztül az elmúlt években. A területen több jelentős alközpont található. A Táborállás park, ahol az Agóra Művelődési Központ városi jelentőségű kulturális és közösségi tér üzemel, a Kálvin János park, ahol a szabadtéri sportolás és kikapcsolódás lehetősége biztosított, valamint a Deák Ferenc Általános Iskola előtti terület. Ezek az alközpontok jelentős potenciált hordoznak magukban, ezeken a pontokon terepe és helye lehet olyan közösségépítő kulturális eseményeknek, melyek a lakókat közelebb tudják hozni egymáshoz. 

A területen a lakássűrűségből adódó magas gépjárműszám jelenti a legnagyobb problémát. A parkolási kapacitások nem elegendőek, ezt a helyzetet pedig tovább súlyosbítja a parkolóhelyet kereső autók által generált forgalom. A parkolóterületek felszínen történő kiterjesztése, növelése a jövőben a meglévő be nem épített zöldfelületek felszámolásával történhet meg.

Veszprémben nagy múltú és jól működő szálláshelyek érhetőek el, a kínálat a hostel jellegű kollégiumi szállás férőhelyektől a több csillagos szállodai szobákig széles spektrumot ölel fel. Az elérhető kapacitások a meglévő férőhelyek számának növelésével és minőségi diverzifikálásával készíthetőek fel a programsorozat várható látogatóforgalma által generált megugró igényekre. A férőhelyek és kapacitások előkészítése során figyelembe kell venni, hogy a városba és a régióba vendégművészek, előadók fognak érkezni, akik hosszú távon, akár több hónapon keresztül is itt fognak élni, alkotni. Ez az igény pedig más szolgáltatási jelleg megteremtését jelenti, mint pusztán egy szállodai szoba.

Veszprém fejlesztési startégiáiban a gyalogos és a kerékpárosbarát közlekedési módok előnyt élveznek a nem fenntartható és környezetszennyező közlekedési módokkal szemben. A város több mint 20 km hosszúságú kerékpárút és kijelölt kerékpáros nyomvonal hálózata megfelelő alapja az alternatív közlekedési módok támogatásának, de nem hagyható figyelmen kívül, hogy Veszprém domborzati viszonyai nem könnyítik meg a kerékpárt használók mindennapjait.

A gépjárművek száma és az általuk generált forgalom folyamatosan növekszik. A növekedés a városi közlekedési infrastruktúra túlterheléséhez vezetett és a parkolási kapacitások kimerültek.

Veszprém és a régió közlekedési rendszereinek összehangolása és hálózatba kapcsolása fontos és pozitív eredményekkel járhat, a tömegközlekedés és a kerékpáros infrastruktúra használata csökkentheti a közutakra és parkoló létesítményekre nehezedő nyomást.